Sorsom faláig jutottam

Bujdosni jöttem e világra
szégyellni mindazt ami vagyok
Nem hasonlítok már virágra
magam után holt hamut hagyok

Indába csavarva születtem
gondom a levegővel akadt
még nem volt itt senki előttem
létem súlya tüdőmre tapadt

Nem járhattam be túl nagy utat
Csak sorsom faláig jutottam
Utánam már hiába kutatsz
A falmászást régen feladtam

Lehet elmém új utat talált
mert az olyan kitartó fajta
Feldöntöm vetélt sorsom falát
Vígan végig sétálok rajta