2012. március 25., vasárnap

A tengernél



A nap olvadéka ráfolyt a vízre
a tenger hosszan hullámos vörös volt
úgy lebegett akár egy olajfolt
Bárhova indultam ott leszek tízre

A sirályokkal magamban voltam lent
Lábammal csigaházakat ástam ki
Sós a víz, bárcsak jönne már valaki
Szavakat várok ami bármit jelent

A szél, hátamon felfújta az ingem
úgy dagadt mint egy fregatt vitorlája
hiszen veled voltam itt utoljára
Szólj valamit ami bármit mond nekem

Leszáll az este, mindjárt tíz óra lesz
sietnem kell nagyon, hogy el ne késsem
A lábam nyomát a homokba véstem
Most elindulok hozzá bármit is tesz