Túl ...

Túl sok eső esett a kiszáradt földre
vagy csak hirtelen jött és szokatlan még, hogy zuhog
Túl sok fény jut a barlangba
vagy eddig csak felhők takarták el a tűző napot.

Túl sokáig vártalak félve
vagy csak tétova voltam, gyáva és hazug
Túl sokáig nem néztem a lángba
vagy eddig a szívem csak füstöt kapott.

Túl régóta vágyom a hangod
vagy csak nem tudok nélküle élni.
Túl régóta szeretlek
vagy csak nem tudok nélküled élni.

Vajon látni fentről?

Vajon látni fentről, hogy anyák bolyonganak
halott fiaik tetemei között?
Vajon látszanak fentről, ahogy pókhasú gyerekek haldoklanak
bádogfalak mögött?

Vajon látszik fentről ahogy az éhezők egymást mustrálják,
hogy ki legyen a következő?
Látszik-e fentről a pusztuló bolygó, ahogy megölik fáját
és nem marad más csak kőmező?

Felhallatszik-e milliók, elhaló sikolya
mikor már elfogyott a remény?
Látszik-e a temetetlen holttestekből rakott máglya
mikor már a föld túl kemény?

Vajon van fül odafent, aki meghallaná a hívó szót,
aki segítene?
Vajon van szem odafent, aki meglátná az embert, a jót
és az imára kulcsolt kezet?

Vajon lesz aki megállítja a romlást?
Vajon lesz aki megállítja az embert?
Vajon van odafent valaki?
Vajon látni fentről ...